Amikor Mestra Edna Lima elkezdte a Capoeirát, nem voltak női edzőtársai. Sok évig ő volt az egyetlen nő az edzéseken. Napjainkban természetesen ezért is hangsúlyozza a nők jelentőségét és fejlődését a capoeirában. Azt vallja, hogy a jelenlegi szintünkön legyünk jók, de minden egyes évvel folytonosan törekedjünk a fejlődésre. „Így válik igazán érdekessé látnunk a fejlődési folyamatot.”

A nők igazi ereje, jelentősége a capoeira világában:

„Napjainkban a nők jó technikai képzésben részesülhetnek, hangszereken játszhatnak, többet énekelhetnek, mint az előző évtizedekben bármikor. A szorongásaik, félénkségük kezd megszűnni, bátrabban léphetnek be a körbe. Ezzel a folyamattal a nők nagy teret kapnak, sokkal nagyobbat, mint az én időmben. Számomra ez nehéz volt, tulajdonképpen kockázatot kellett vállalnom azzal, hogy nőként lépek be egy körbe.”
Mestra Edna minden nap gyakorolja a capoeirát, és minden nap ugyanolyan elégedettséggel tölti el, mint amit 12 éves korában érzett, az első edzésein Brazíliában.
„Ez számomra igazán varázslatos érzés volt. Életem egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor capoeiristaként meghallottam a 91 éves anyukámat, amint egy általam írt dalt énekelt. Alig tudtam elhinni, örömömben elsírtam magam. Csodálatos volt! Fel is vettem a dalt egy CD-re!”
Mestra Edna 14 évesen, első rio de janeiroi utazása során találkozott először Mestre Camisaval.
„Az első riói utam, és hogy első alkalommal láthattam az óceánt elképesztő volt. Egy clubból zene hallatszott, ahogy beléptünk, hevesen kezdett dobogni a szívem, a testem remegett, a tenyereim izzadtak, az idegesség teljesen átjárt. Ahogy a teremben egyre beljebb értünk, a roda zenéje egyre hangosabb lett, egyre jobban izgultam. Soha nem éreztem még ilyen erős érzelmeket, ilyen magas szintű energiát. Végül megtapasztalhattam, átélhettem a capoeira egyik rendkívüli és lenyűgöző helyszínét: a rodát.”

Mestra Edna üzenete a capoeiristáknak:
„Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!”

Írta: Alexandra „Xanda” Cunha
Fordította: Kassai Dóra „Onça”